2012. február 16., csütörtök

2011. január 1., szombat

Új év


Egy évvel ezelőtt szilveszterkor, amikor hazaértem a munkából, egy harminc kilós, sebzett, összetört kutyával várt a családom a nappaliban. A történetet egy évvel ezelőtt olvashattátok. Azóta meggyógyult,kivirult, remélem a "sebei" is behegedtek. Beilleszkedett a családba,  és teljes joggal horkol a kanapén :)


Azért még néha megy a harc...


De látszik, ki a főnök :)


vagy mégsem?



Mindkettőjüket imádom :)

2010. február 23., kedd

Két év


Ma pontosan két éve hoztuk el Amy-t. Bátran mondhatom, hogy újra összekovácsolta a családot. Nagyon sok szeretetet, örömöt és vidámságot hozott. Simulékony, bújós kislány, akit imádunk. Örülök, hogy velünk van és remélem még nagyon sokáig marad is!

2010. február 2., kedd

Döntöttünk, Füli nálunk marad!


Már több mint egy hónap eltelt azóta, hogy Fülit befogadtuk. Akkor azt hittük, hogy csak átmenetileg. Ez alatt az egy hónap alatt szépen begyógyultak a sebei, megismertük és remélem kölcsönösen, meg is szerettük egymást . Beilleszkedett a családba, már vannak kedvenc helyei, játékai. Amy-vel jól kijönnek, eltekintve attól, amikor Füli diadalmenetben masírozik a frissen elorzott játékokkal Amy orra előtt oda-vissza :-)

Olyanok mint a gyerekek, néha kicsit veszekszenek, féltékenykednek, máskor boldogan szuszognak egymás mellett és versengve jönnek elénk, amikor hazaérünk. Kedves, szófogadó és jól nevelt, vagy inkább esetlen, nagydarab szuszogó, horkoló maci :-)

Tehát döntöttünk, már nem keressük a gazdáját és nem keresünk olyan családot aki befogadja, Ő már a mi kutyánk!

A Nagy Fehér Falkavezér megjegyzése: "Hurrrááááá, végre nekem is van kutyám!". Amynek előbb volt becsületes neve, aztán ragasztottam rá a Muci becenevet. Fülinek nemrég csak beceneve volt, tehát nevet kellett adnom neki. Nem sokat gondolkoztam. A kedvenc játékszeremről neveztem el: Archibald von Linux lett. Lásd ArchLinux.

2010. január 17., vasárnap

Gazdit keresünk egy 2-3 éves drótszőrű német vizsla kan számára

2009. dec. 30.-án találtunk egy német vizslát. Kóborolt, le volt gyengülve, fázott és a fülétől a farkáig tele volt számtalan harapásnyommal. Megesett rajta a szívünk. Orvoshoz vittük, majd haza hozzánk, egyenesen a nappaliba. Ápoltuk, etettük, babusgattuk és Füli - mert így neveztük - lábra kapott és visszakapta az életkedvét. Az állatorvos szerint 2-3 éves, drótszőrű német vizsla kan. Az első héten csak antibiotikumokat kapott, holnap oltatjuk. Teljesen egészséges, vidám, játékos. Egyébként barátságos, csendes, nyugodt, szófogadó, szobatiszta.

2010. január 9., szombat

2010. január 4., hétfő